Elhagyjuk Vegast, irány Utah és a nemzeti parkok

Dátum: 2006-09-07 | írta: András | Nyomtasd ki Nyomtasd ki

Tegnap későn feküdtünk ma mégis korán is kellett kelnünk. Taxiba szálltunk és visszamentünk a repülőtérre, hogy felvegyük a kocsinkat, amit a következő 1 hétre béreltünk a hotwire.com weboldalon keresztül a Hertz-től (1 hétre adóval és illetékekkel $158.54 ≈ 34.000 Ft plussz teljes körű biztosítás $188.65 ≈ 40.000 Ft). Aláírtam minden papírt majd egy speciális Hertz buszra szálltunk, ami a repülőtéren belül elvitt egy parkolóba, ahol végeláthatatlan autók sorakoztak az egyszerűtől a luxusig. Itt kaptuk meg mi is a kocsinkat, egy Hyundai Accent-et. Ez a kínálatból a második legkisebb autó, mégis egy európai normál kategóriának felel meg. A kocsi vadonat új volt, mindenféle extrákkal.

A kölcsönzött autónk

A kölcsönzött autónk

Visszamentünk a hotelbe, összepakoltuk a cuccainkat, kijelentkeztünk, majd a már jól bevált helyen megreggeliztünk. A mai napon egy kisebb, 264 km-es út állt előttünk.

Őszintén szólva kicsit féltünk ettől az úttól. Igazából nem is tudtuk merre tartunk és nem volt igazi útitervünk sem. Csak annyit tudtunk, hogy amerre megyünk, nincs minden sarkon McDonald’s, mint Amerika legnagyobb részén, nincs benzinkút minden 30 km-en és vannak olyan sivatagos területek, ahol még mobiltelefon hálózat sincs kiépítve.

Mielőtt elhagytuk Las Vegas-t, még be akartunk vásárolni legalább pár napra való élelmet. Elindultunk találomra, majd találtunk is egy Wall Mart-ot (mint otthon a Tesco). Valószínűleg a legkisebb, leglepusztultabb Wall Mart-ot egész Amerikában. Élelmet sem árultak igazán, csak néhány polcnyi chips és csoki volt. De legalább volt Gatorade és palackozott víz. Vettünk jó pár kartont mindenből. De ez még mindig nem volt elég, valami rendes kaja is kellett. Kb. 1 órát autóztunk körbe-körbe, mire végre találtunk egy normális boltot, de még így is bajban voltunk, nem tudtuk mit vegyünk. Nem volt hűtönk és ahova indultunk, ott napközben akár 40 fok Celsius is lehet. A lehetőségeink korlátoltak voltak. Végülis csomagolt kenyeret, konzerveket, csokikat és zöldségeket vettünk.

Ez az egész bevásárlási hajsza miatt, az eredeti deles indulásunk jócskán elcsúszott. Már délután 4 óra volt és mi még mindig Las Vegas-ban voltunk. Ekkor már tudtuk, hogy az aznapra tervezett túra a Zion Nemzeti Parkban másnapra marad.

Kijutni Las Vegas-ból tényleg nagyon egyszerű volt. Pár perc a hoteltől és máris az autópályán voltunk, majd még pár perc és már teljesen el is hagytuk a várost. Pillanatok alatt a sivatag közepén találtuk magunkat, hajtva az ismeretlen felé.

Nevadai sivatag rögtön Las Vegas után

Nevadai sivatag rögtön Las Vegas után

Sivatag de ez már Utahban

Sivatag de ez már Utahban

A táj a csupaszsága ellenére csodálatos volt. Még soha életemben nem láttam ilyet. Az a kék ég, a legkékebb. De kb. fél óra és már be is borult, vihar közeledett, a csodálatos kék hamar sötétszürkévé változott. Feltámadt a szél is, homokvihar tombolt. Menet közben igazán erősen kellett fognom a kormányt, hogy az autó az úton maradjon. Aztán eleredt és meg sem állt már aznap.

Már teljesen besötétedett mire Zion-ba értünk. Tervben volt, hogy megnézünk egy szellemvárost (Ghost Town) közvetlen Zion előtt, de erről lekéstünk.

Beérve a városba egyből megpillantottunk egy motelt. Hát, nézzük meg! Bementünk, megkérdeztük. Amit ott hallottunk, nagyon megijesztett minket. A motel szoba ára $100 ≈ 21.500 Ft volt egy éjszakára kettőnknek. Amerikai utazásaink alkalmával mindig motelekben aludtunk, az árak pedig 4 fő részére olyan $40 – 60 ≈ 8.000 – 14.000 Ft között mozogtak.

Csakhogy itt, ezen az elhagyatott vidéken, nincsen motel minden 10 km-en, ezért az árak is magasabbak. De ilyen magas árakra nem számítottunk!

Szóval a szoba drága volt, de a recepciós hölgy nagyon segítőkész volt. Mondta, hogy van egy olcsó motel a városban, sőt nemcsak hogy útbaigazított minket, még fel is hívta őket, hogy pontosan mennyibe is kerül és hogy van-e üres szobájuk. Volt nekik, a szoba ára pedig $62.43 ≈ 13.000 Ft egy éjszakára két fő részére. Tökéletes. Pár perc múlva már ott is voltunk a Terrace Brook-nál. Nagyon aranyos kis motel, internettel és reggelivel.

Itt már messze voltunk az igazi civilizációtól. A telefonomon már nem is volt térerő, de volt internet. És éjjel ott üldögéltünk a motel előtt, a csillagok alatt, és az interneten szörföltünk.

Az aznap megtett táv 300 km volt.

Még nem érkezett komment!

Szólj hozzá:

* csillaggal jelöltek kitöltése kötelezõ.