Felkészülés, megérkezés, Reykjavik

Régi vágyam teljesült ezzel az utazással. Már legalább 1,5 éve nézegettük a repjegyeket, de az árak nem nagyon akartak lejjebb menni. Hosszas keresgélés után szerencsénk lett s végül lldivel ketten utaztunk Izlandra, felfedezni ezt a földöntúli világot. Szabadságolás miatt utunk mindösszesen hat napos lett, de már a tervezés alatt kiderült ennyi idő nem elég a sziget felfedezésére.

Azonban mi is Izland, hol van, és mit lehet ott csinálni!? Hideg lesz, vagy meleg? Mit esznek a helyiek, s egyáltalán: vigyünk pálinkát?

Izland az Atlanti-óceán északi felén fekszik, mely egyből felvet egy nyilvánvaló kérdést: miért Európa része? Talán azért mert nincs Mc Donald’s? Vagy mert a vikingek utaztak ide Európából? A legvalószínűbb az hogy Izlandot hamarabb fedezték fel, mint Amerikát és így az európai kontinenshez csatolták… Viszont abban biztosak lehetünk, hogy Európa leggyérebben lakott országa, hazánkkal egyenértékű területen alig 300.000 lakos lézeng (emellett azért befigyel 600.000 birka). Persze ez nem is csoda, hiszen a természet hihetetlen módon uralja a szigetet, mindenhol gleccserek, vulkánok és folyók alakítják a tájat. Erdők sincsenek (kevesebb, mint a teljes terület 1%-a), mert vagy a vulkánkitörés vagy az első telepesek pusztították ki éppen. Talán pont ezek miatt választották az amcsik gyakorlómezőnek a holdra szállás előtt. Még Izland neve is az állandó jégre és hidegre utal azonban egészen enyhe az időjárás – a téli átlaghőmérséklet a fővárosban alig megy 0 fok alá. Ami elég komoly figyelembe véve azt, hogy gyakorlatilag a napot nem látni ilyenkor, mert annyira északon van az ország. Ebből több dolog is következik. Az egyik, hogyha van tél, akkor nyár is. Így nyár közepén ennek pontosan az ellentettje, örök napfény melegíti a szigetet. Többek között ekkor rendezik meg az Arctic Open golf bajnokságot, melyet stílszerűen éjfélkor kezdenek. A másik dolog, ami a Golf áramlat hatását mutatja, a jegesmedve hiánya. Igen, bármennyire is furcsa: Izlandon nincsenek jegesmedvék. Néha-néha ide vetődik egy-egy Grönlandról leszakadt jégtáblán, de nem szívesen látott vendég és hamar deportálják. Meg kellene cserélni a két hatalmas sziget nevét, és Grönlandot Izlandnak, Izlandot Grönlandnak hívni.

Talán pont a téli állandó sötét miatt van pár érthetetlen vagy furcsa tény, ami meghatározza a helyiek életét. Többek között az izlandiak isszák a legtöbb Coca-Cola-t / fő, valamint náluk a legnagyobb az egy főre eső internet-kapcsolat. Mi mást lehet csinálni 4 hónapnyi sötétség alatt, mint netezni, mi? Hát pl. inni. Ennek ellenére 1989-ig a sör ki volt tiltva az országból. Biztos a rendszerváltásunk miatt lettek engedékenyebbek… Éjszakai életben viszont vernek jó pár országot; szórakozóhelyeik gyakran reggel 8-9-ig nyitva vannak.

Az interneten kutatva legalább 2 hetet ajánlott mindenki, s így utólag végiggondolva ezzel én is egyetértek. Nagyjából minden napra kidolgozott tervünk volt, hogy a lehető legtöbbet kihozzuk ott tartózkodásunkból.

Pár fontos dolog azonban már jóval az utazás előtt kiderült:

• Május végén utaztunk, de esténként így is fagypont körüli volt a hőmérséklet. Nappal is jó hasznát lehet venni egy pulóvernek. A hőmérő mutatója nyáron se megy 15 fok fölé.
• A turisztikai dolgok és az alkohol a többi nyugat-európai országhoz mérten is drága.
• Teljesen más világ, mint bármelyik másik ország a környéken. Olyan, mintha egy idegen bolygóra érkezne az ember.
• A sziget nagyon gyéren lakott, és nem lehet sok időt ellébecolni a downtown-ban vagy a bevásárlóközpontban – ha erre vágysz, akkor ez nem a te országod.
• Érdemes előre foglalni legalább a helyi utazást, mert azt a pár buszt, ami körbejár enyhe túlzás tömegközlekedésnek nevezni, az autóbérlés pedig drága.
• Az egyik „legzöldebb” ország, az energia 70-75%-a saját előállítású és leginkább hő,- és vízerőműveket üzemeltetnek.

Odautazás:

Sok brit városból szinte naponta indulnak járatok, de Budapestről is könnyű kijutni. Emellett központi hub sok tengerentúli járatra, érdemes egy amerikai utazást kiegészíteni pár nap izlandolással. Nekünk Londonból (Heatrow 5-ös terminál) volt foglalásunk az Icelandic Air fapados járatával így már előző este odarepültünk. Lehet, öregszem, de szeretek időben ott lenni és nem függni a csatlakozás csatlakozásától. Ugyanis, ha baj van, a legtöbb, amit el tudunk érni egy együtt érző „bocsi”. A 2,5 órás út 210 font (~ 65.000 Ft) fejenként, s annak ellenére, hogy fapados légitársaság ingyen fel lehet adni 1-1 táskát. S ennyiben le is tudom az összes dicséretet.

Amint odaértünk a check-in pulthoz közölték velünk, hogy már elkéstünk, mert a gépet 1 órával korábban (!) indítják el. Nem is kellett más a reggel elrontásához: rohanás, izgalom, hogy elérjük-e a járatot vagy sem. Mire átverekedtük magunkat a biztonsági ellenőrzésen megnyugtattuk magunkat, hogy ez végül is jó nekünk, mert ennyivel hamarabb érünk Izlandra. Persze nem volt igaz! Sőt, mint kiderült, a gépünknek nyoma veszett. Se a kiíráson nem volt, se a cég weblapján, csak egy kósza komment bukkant fel a járatszámunkkal, hogy délben adnak valami információt. Elücsörögtünk pár órát, mire kiderült, hogy áttettek minket a délutáni járatra „technikai okok” miatt. Izlandon utólag azonban felvilágosítottak minket a helyiek: nem volt tele egyik gép sem és valami kamu indokkal nem engedték el az első gépet, hanem egybevonták a kettőt. (És még a Ryanair a sz…, mi? :)

Megérkezés, vízum:

Végül félnapos késéssel már repültünk is. Keflavik reptér nem túl bonyolult, hamar kijutottunk (útlevél-vizsgálat nem komoly, vízum nem kell), a Reykjavikba tartó buszt pedig kikerülni sem lehetett. Az autóbérlés a reptéren feláras, érdemesebb a hotelhez kérni, oda ingyen kijönnek.

Keflavik repülőtér környéke:

A légikikötő a semmi közepén van a sziget dél-nyugati csücskében. A reptér környéke is már olyan, mintha tegnap tört volna ki a vulkán, és öntötte volna el a környéket lávával, amire ha rálép az ember, talán el is süllyed. Komolyan mondom, ehhez foghatót még nem láttam! Jó 30-35 perc a buszút a városba, mialatt végig a tájat bámultuk.

izlandi hamu

izlandi hamu

Reykjavik, első benyomások:

Az egész napunk izgulással telt, s nem volt ez másképp megérkezésünk után sem. Este 6-ra lefoglaltunk egy félnapos túrát a “Golden Circle“-höz s 5 után még a csomagjainkra vártunk (az Arany háromszög a szigetország legismertebb nevezetességeit foglalja magába, és akár egy félnapos túrával megtekinthető). A reptéri busz a jó fél órás út után megállt egy állomásféleségen, amit úgy lehet elképzelni, mint a nagyatádi buszállomás 60 évvel ezelőtt – ennek ellenére mindenki leszállt így hát mi is. Hogy megbizonyosodjunk jó helyen vagyunk-e, és mégis hogyan jutunk el a főpályaudvarra körbekérdezősködtünk: mire jött a válasz – „Ott vagyunk”.

Gondoltuk, hogy pici lesz az ország, de hát ez mégiscsak a főváros! :) Közben kiderült van egy másik busz, ami beviszi az embereket a hotelekhez – erre nem volt jegyünk, de felkéredzkedtünk és felengedtek. A szállásunk nem volt messze, bent a belvárosban (minden ott van). A tulaj sehol, ajtó zárva, így becsengettem – mondom végre megjöttünk, szeretnénk lepakolni. A srác készségesen kinyitja az ajtót, én meg tanácstalanul állok, hogy melyik szobába menjünk, mikor fizessünk mégiscsak el szokták kérni az útlevelemet, tehát hogyan tovább.

Recepciós: – Menjetek be, kinyitottam az ajtót.
Én: – És utána?
Recepciós: – Válasszátok azt a szobát, amelyiket akarjátok!
Én: – És utána?
Recepciós: – „Enjoy” :)

Elég lazán kezelte a helyzetet, de pont erre volt szükségünk, mert közben kiderült a buszon hagytam a fotógép-állványomat. Sebaj, a kontinens legbiztonságosabb országa – biztos meglesz holnap! A szállások elég változó árúak és nm egyszerű 70-80 USD-nél olcsóbbat találni éjszakánként. A tapasztalat az hogy még a hostelek is jó minőségűek, nem kell aggódni emiatt.

Szervezett félnapos-, egész napos utak:

Egy Magyarország méretű szigeten alig él 300.000 ember. Hatalmas szigetrészek csak időszakosan vannak nyitva, a hegymászás és gleccserek szerelmesei jönnek ide az érintetlen természet miatt. Emiatt adott, hogy végtelen mennyiségű iroda szolgáltatja a bejáratott város- és ország-néző túrákat. Mindent le lehet foglalni az interneten, és a legtöbb ugyanazt adja. A félnapos kocsikázástól a több napon át tartó gleccsertúráig vagy hegymászásig minden megtalálható – csak győzzed fizetni. Mi az Icelandic Excursion-on keresztül foglaltunk egy esti Golden Circle túrát fejenként 8500 ISK-ért (kb. 15.800 Ft).

A főváros rendelkezik a megszokott főtérrel, múzeummal és belvárossal, de az Izlandra utazó turistát általában nem ez érdekli. A kikötőből rengetek bálna,- és tengernéző túra indul nap mint nap. Többek között a Puffin szigetre (Lundey Island) is kihajózhatunk, s madártávlatból figyelhetjük meg ezen apró vicces élőlények életét. Bud Spencer-nek nem ízlett a Puffin lekvár, pedig csak Puffin ad erőt és mindent legyőző akaratot… Inkább a hagymás bab mellett döntött; hát őszintén: én se enném meg ezt az aranyos kismadarat. A tenyésztési időszakon kívül sajnos egyik túra se köt ki, csak másfél óra alatt körbekerüli a szigetet (30-40 EUR).

Ha elegünk volt a tengerből, másszunk fel a hegyre, és nézzük meg a városi panorámát Perlan 360 fokban körbeforgó kilátó-étterméből. A hideg és a világosság miatt nyáron messze ellátni, de a kaja drága.

kilátás a Perlan kilátóból

Kilátás a Perlan kilátóból

Templomokkal és katedrálisokkal bőven el van látva Reykjavik. Talán a legismertebb a mindenhonnan látható Hallgrímur (Hallgrímskirkja). A templom formája a bazalt lávaoszlopokat hivatott utánozni, utalva az ország természeti értékeire.

Hallgrimur templom

Hallgrimur templom

Bemenni nem tudtunk, mert kb. éjfélkor vetett erre minket a sors, de érdemes rászánni 1-2 órát. Kevésbé híres, de érdemes felkeresni Dómkirkja katedrálist és Hallgrímskirkjka-t is. Emellett számtalan szokatlan formájú templomba futhatunk bele, ha csak szimplán bandukolunk a városban.

Templom Reykjavikban

Templom Reykjavikban

Bűnözés gyakorlatilag nincs. Ezt jelzi utolsó szálláshelyünk is, melyhez a Couch Surfingen keresztül jutottunk. Szóval a helyiek nem zárnak semmilyen ajtót, a kocsik is nyitva vannak. Emellett persze mindenki betartja a szabályokat és szelektíven gyűjti a szemetet.

A városháza (Rádhaus) a Tjörnin tó közelében fekszik, sok más múzeummal egyetemben. Nem régen fejezték be legújabb koncerttermüket, s a környéken sétálva kis vásárlóutcákban tudunk elveszni. Érdemes este is visszajönni, mert ekkor a kocsmák veszik át az irányítást és adnak otthon a méltán híres izlandi éjszakai életnek. Nyáron amúgy se megy le a nap.

Faház Reyjkavik főutcáján

Faház Reyjkavik főutcáján

Ottlétünk alatt mesélték a helyiek, hogy a közvilágítás automatikus, vagyis ha a rendszer azt érzékeli, hogy túl sötét van, akkor felkapcsolódnak a lámpák. Nos, 15 percre gyulladtak fel hajnal kettő körül júniusban…

Nem mindegy, hogy egy hosszú hétvégére, vagy egy nagyobb utazásra érkezel a szigetországba, mert van olyan látványosság, aminek a felfedezése több napig is eltarthat. Az alábbi linksegíthet ebben: a szerző különböző útvonalakat ajánl az alapján, hogy mennyi időd áll rendelkezésre.

A sorozat további cikkei:

  1. Felkészülés, megérkezés, Reykjavik
  2. Arany háromszög túra és néhány közlekedési jótanács
  3. Izland – észak-nyugati régió
  4. Izland – középső és déli régió
  5. Izland – dél-keleti és déli-nyugati részei
  6. Izland – keleti és északi régió, gasztronómia
  7. Izland – válaszok gyakran ismételt kérdésekre és egyéb tippek

Hozzászólások:

  • dr Csicsely András szólt hozzá:

    A fényképeim rendezéséhez nagy segítséget jelentett az anyagod. Izland csodálatos, Körbejártuk aszigetet az 1. sz úton.

  • Attila szólt hozzá:

    Kicsit elavult a beszámoló, annyi azomban változott, hogy utlevelvizsgalatar nincs, ugyanis Izland nem tagja az Eu nak de a shengeni övezetnek igen, akárcsak norvegia. Es persze már a kocsikat és bicikliket is lezárják a bevándorlók miatt!

Szólj hozzá Te is!

Az e-mail címed nem fog sehol publikusan megjelenni.