Keleti régió:
Erre a vidékre egyszerű turista nem vetődik, és csak akkor érdemes idekacsingatni, ha legalább 1 hetet van Izlandon. Vatnajökul megkerülése után az első és egyetlen megálló Höfn (megközelítés: 217 km-re keletre Vik-től az 1-es úton, majd pár km-t kell megtenni a 99-esen délnek). Ez a kis tengerparti falu önmagában nem tartogat túl sokat, viszont remek kiinduló hely gleccsertúrákhoz.
Nyáron kevésbé célállomás, de a hidegebb időszakban sokakat vonzhat az Oddsskard sípálya (megközelítés: 92-es út). Kb. 2000 ISK a napijegy. Annál inkább látogassuk meg Rauðubjörg hegyeket és a partvidéket, melyről csodálatos látvány tárul elénk a Norvég-tengerről.
Hengifoss vízesés (megközelítés: 931-es úton) Egilsstaðir-től nem messze található, Izland egyik legnagyobb zuhataga bazalt háttérrel. Innen pedig csak egy ugrásra van a madárnéző helyként funkcionáló Hafnarhólmi (megközelítés: 947-es úton).
Kverkfjöll vulkán (megközelítés: szervezett túrával Höfn-ből) alatt misztikus és rejtélyes barlangrendszerbe kalauzolnak minket, de emellett ajánlott a jégmászás, jeep túra vagy gleccsertúra is.
North,- északi régió:
Természetesen, mint a legtöbb helyre, ide is az 1-es úton tudunk eljutni, s talán ez a legkihaltabb része a szigetnek. Azonban az igazi szépségek miatt le kellett térnünk a főútról, és rossz mellékutakon zötykölődni, mely nagyban meghosszabbította ott tartózkodásunkat. Nincs mit tenni, 1-1 látványosságra akár egy teljes napot rá kell szánni. Ilyen Dettifoss vízesése (megközelítés: a 862-es és 864-es út is oda vezet, de inkább az utóbbi javasolt, melyhez jó pár órát kell szenvedni, de a látvány magáért beszél). Ez Európa legerősebb vízesése. És, ha már ennyit utaztunk, a természet megjutalmaz egy másik vízeséssel, Selfoss-al pár száz méterre társától. Mindösszesen 11 méter magas, de széltében kitesz magáért, mivel patkóalakban formálja a természetet. Keleti oldalról ajánlott a megközelítése. Természetesen ezért 30-45 percet kell túrázni a köveken.
A következő falu Reykjahlid (megközelítés: 1-es úton 475 km-re Reykjavik-tól), mely egyből a Myvatn tó partjára telepedett le. Krafla vulkán itt van a közelben, mely az egyik leghíresebb „pokol kapuja”, számtalan földmozgást eredményez, melytől a környék jól ellátott geotermikus energiában. Gazdag az élő és madárvilág is, de természetesen rengeteg fürdő található errefelé. Többek között Myvatn tóban is meg lehet mártózni. Már jó pár kilométerrel hamarabb megkezdődik a gőzök-gázok felszínre törése, érdemes megállni Námafjall Hverir-nél, és eltölteni pár órát.
S akinek még mindig nem elég a vízből, könnyedén eljuthat Húsavík-ba (megközelítés: 87-es majd 85-ös úton Myvatn-ból, kb. 56 km-re), ami a környék bálnanéző-túra központja. A túrák 3-4 órásak a nyílt tengeren (8000-9000 ISK), s persze mindig benne van a pakliban, hogy az ember semmit sem lát. Ne vegyük tehát készpénznek a prospektus képeit, amiken a bálnák ott ugrálnak a hajók mellett!
A Ring Road-ra visszatérve csak egy picit kell visszafele haladnunk keletre, hogy megint egy másik bolygón érezzük magunkat. Hverfjall, vagy Hverfell fekete homokdűnéi egy régi vulkánkitörésre emlékeznek, rajta az emberek, mint hangyák a hangyabolyban. Nem csoda, 1 km az átmérője; tisztára, mint egy hatalmas ufó-leszállópálya. Összesen két helyről közelíthető meg. A környék lávatörmelékkel van beszórva, mint oly sok más vidék Izlandon. Talán Dimmuborgir lávaalakzatai a leghíresebb a környéken: a talajból feltörő gőz a felszínre érve kis kúpszerű dombokat emel.
Godafoss (Goðafoss) vízesés jól látható a Ring Road-ról (megközelítés: félúton Akureyri és Myvatn között), emiatt sok a turista. Fontos szerepet töltött be a vallás kiválasztásának idején: miután a főpap kétnapi meditáció után eldöntötte, hogy az ország keresztény vallású lesz, bedobta az összes pogány bábuját a folyóba – így vált az istenek vízesésévé. A sztori mellett önmagában is gyönyörű, patkó formában szórja a vizet.
Kaja – pia:
Sokat nem ettünk étteremben, így nem mindent próbáltunk ki. A tenger közelsége révén rengeteg hal fogy az országban. Sőt, az egyik specialitás a cápa, pontosabban a szárított, pácolt cápahús, melyet a piacokon lehet kapni (Hakarl).
izlandi gulyás leves
Az alkohol nagyon drága, mivel állami monopólium. Télen alig 1-2 órára süt ki a nap, így régen hatalmas probléma volt az alkoholizmus. Emiatt korlátok közé szorították és csak likőrboltokban árulhatnak. Erre viszont hatalmas adót raknak, akár 300-400%-os árakat is láthattunk. Nem véletlen, hogy a reptéren aztán megveszik a rövidet. A helyi pia Brennivín, olyan, mint a vodka, s van ízesített formája is. Fekete halálnak (svarti dauði) is hívják. A sör 1989-ig tiltva volt, ennek ellenére sok helyi sörfőző van – kifejezetten finomak.
Vége
Légy Te az első hozzászóló: