utazgatok.hu

Visszatartott lélegzet, feszült várakozás… 3, 2, 1. A várt üdvrivalgásnak és hangos ünneplésnek nyoma sincs. Elmúlt éjfél, mi pedig még mindig itt ülünk egymás mellett, szótlanul.

Nem értem mi történik. Máshol ilyenkor már “felrobbant” volna a város. Mindenki üvöltözne, ezerrel robbannának a petárdák, itt viszont semmi. De nem csak itt, körülöttünk is minden csendes: a szomszédok, az utca, de még a város is. Próbálok óvatosan körbenézni, hátha le tudok olvasni valamit a mellettem ülők arcáról, de a meghittségen és nyugodtságon kívül nem látok rajtuk semmit.
Nekem jóval többnek tűnik, de maximum 1-2 másodperc telhet így el, mire végre Carlos, a családfő, megszólal és újévi köszöntőt mond.

2008. január elsejét írtunk ekkor, amikor már majdnem fél éve éltem Kolumbiában, és életemben először az új évet nemcsak egy idegen országban, de egy számomra új városban, Caliban köszönthettem.
Ekkor szerencsére már elég sok helyi barátom és ismerősöm volt ahhoz, hogy bármerre menjek az országban, ott legyen egy ismerős, vagy ismerős ismerőse, aki házában vendégül lát. Ami ott, különösen az év utolsó estéjén volt fontos, mert Kolumbiában a szilveszter egy szigorúan szűk családi körben töltött, csendes ünnep, amikor minden, még a szórakozóhelyek (!) is zárva vannak.
Bulizásra az egyetlen esély egy nagyobb családi összejövetel, vagy azok a házak, ahol a szülők vannak annyira engedékenyek, hogy a hajnali órákban – amikor más családoknál a szülők már nyugovóra térnek – a fiatalokat vendégül fogadják magukhoz.

Elsőre én ezt az egészet meglehetősen szkeptikusan fogadtam, főleg annak tudatában, amit addig láttam és tapasztaltam, miszerint a kolumbiaiak mennyire kihasználnak minden alkalmat az ünneplésre. Akkor meg miért pont a szilveszter estét, az év legnagyobb buliját hagynák ki, nem igaz? – gondoltam én. Pedig, ha Jaime barátunk nem hívott volna meg másodmagammal a szülei házába, hogy a szilveszter estét velük töltsük, akkor valószínűleg mi is csak céltalanul bolyongtunk volna a városban. Úgy, mint az a néhány külföldi hátizsákos turista, akik szomorúan mesélték, hogy a szilveszter éjszakát kénytelenek voltak a elvárásaikkal szemben csendesen és magányosan tölteni.

Cali-ban a szilveszter estét Jaiméval, szüleivel és egy szlovén sráccal öten töltöttük. Éjfél után először Jaime apukája, anyukája, majd sorban mindenki áldást és köszöntőt mondott, ami számomra azért volt érdekes, mert a spanyol nyelvvel akkor még bőven csak ismerkedési fázisban voltam, de ez nem mentesített attól, hogy nekem is ne kelljen mondani valamit.
Miután mindenki elmondta a saját köszöntőjét, a házigazda kedvesen rám nézett jelezve, hogy akkor én következem. Fogalmam sincs, hogy mit mondhattam, de mindenki kedvesen mosolygott és bólogatott, valószínüleg nem azért, mert olyan jókat mondtam, hanem hogy inkább bíztassanak.
Az áldás után kaptunk egy tálat 12 szőlőszemmel, amit lassan, csendben mindenki elfogyasztott a saját tempójában. A 12 szőlőszem szerencsét és sikert hoz az elkövetkező év minden egyes hónapjára.

Szilveszter Caliban, a 2. felvonás

2008 után úgy alakult az életem, hogy 2009 szilveszter estéjét ismét Caliban töltöttem, de ez már sokkal mozgalmasabbra sikerült, mert egy szervezeten keresztül több külföldi is a városba érkezett és az egyik helyi család meghívott mindenkit, hogy az újévet együtt köszöntsük a házukban. Erről az estéről már korábban itt írtam.

A karácsony a buli este

A szilveszterrel szemben a karácsony – annak ellenére, hogy Kolumbia egy nagyon vallásos és hívő ország – sokkal lazább. 24-én, szenteste, a legtöbb étterem és szórakozóhely nyitva van, sőt, hatalmas bulikat is tartanak, és teljesen megszokott dolog, hogy vacsora után az emberek bulizni mennek.

Keresztény ország lévén Kolumbiában a hagyományok nagyon hasonlóak hozzánk: a karácsonyi menü, az ajándékozás, a díszítések… Egy nagy kivétellel, ami nem más, mint az időjárás. Kolumbiában nincs tél, sőt, nagyon sok helyen nyári meleg, karib hangulat, tengerpart és pálmafák vannak, amikben teljesen életidegen és szerintem vicces dolog karácsonyi díszeket látni.
A díszítésre ennek ellenére viszont nagyon is nagy hangsúlyt fektetnek és a nagyvárosokat már Haloween után ünnepi díszbe öltöztetik.