Brazília. Egy egzotikus, forrósággal teli, dél-amerikai ország, ami sok éven keresztül nem volt más nekem, mint egy elérhetetlennek tűnő gyermekkori álom.
Emlékszem, jó pár évvel amikor először láttam Snoop Dogg híres számának a Beautiful-nak a videóklipjét, és hogy egyből mennyire elvarázsolt az egész. Akkor még talán azt sem tudtam, hogy az a klip hol játszódik, vagy ha igen, akkor hogy az a város hol is van pontosan. De nem is az volt a lényeg. Ami számított, hogy amit láttam, az elvarázsolt és magával ragadott. A város, az utcák, a tengerpart, a bikinis lányok… minden. Megláttam és azt mondtam, hogy igen, ez az, ez kell nekem is. Ezt akarom én is látni, érezni és átélni.
A klipben látottak aztán olyan mély benyomást tettek rám, hogy onnantól kezdve egész Dél-Amerika megmagyarázhatatlanul érdeklődésem központja és vágyaim netovábbja lett.
Az álmodozás helyett aztán jöttek a tettek. Először jött Kolumbia és pár másik latin-amerikai ország, majd pontosan 10 évvel a Snoop Dogg klip megjelenése után már én is egy Rióba tartó gépen ültem. 
Az, hogy úton voltam Rio de Janeiróba számomra nem csak egy újabb utazás volt. Rio de Janeiro egy álom beteljesülését jelentette, pont ugyan úgy, mint amikor sok évre rá eljutottam a gyerekként a számítógépem háttereként beállított ikonikus vidékre, az amerikai Monument Valley-be, amit évekkel korábban ugyan úgy csak álmodozva bámultam, hogy bárcsak egyszer élőben is láthatom majd.
Tudj meg mindent az utasbiztosításról!
Brazíl barátok
A kolumbiában töltött két évem alatt volt szerencsém több tucat brazillal megismerkedni. Volt akivel együtt laktam, utaztam, sőt van olyan, akivel mondhatom, hogy életre szóló barátságot kötöttünk.
Az ilyen barátságokat pedig ápolni kell, amihez az is hozzá tartozik, hogy meglátogatod őket, amivel egyszer hatalmas örömet tudsz nekik okozni, másrészt nem vad idegenként, hanem egy régi barátként érkezel egy vadonat új országba/városba.
Mit, mikor és hol?
Összesen két egymás követő évben sikerült eljutnom Brazíliába, mindkét alkalommal a karnevál idején.
2013-ban
- elsőként a fantasztikus hangulatú Rio de Janeiróba,
- aztán Florianópolisba, egy Dél-Brazil szigetre,
- majd egy hetet töltöttem életem legjobb hangulatú fesztiválján, a Carnaval de Diamantinán
Ezt az első utat sikerült annyira jól összeszerveznem, hogy az ott töltött majdnem három hét alatt sikerült 9 nem csak brazíl, de magyar, kolumbiai, amerikai és spanyol jóbarátommal is találkozni.
2014-ben
- szintén Rio de Janeiróba érkeztem, ahonnan pár nap aklimatizálódás után repültem tovább északra, a fekete brazíliába (azért fekete, mert északon jellemzően az afrikai rabszolgák leszármazottjai élnek, míg lefelé, ahogy egyre délebbre érünk úgy egyre jellemzőbb a világosabb bőrszín),
- északon 4-5 napot töltöttem Fortalezában és környékén, majd átbuszoztam Salvadorba de Bahiába,
- ahol már négyesben egy hetet töltöttünk a világ legőrültebb, leghatalmasabb karneválján, a Carnaval de Salvadoron, ami sajnos néha inkább veszélyes volt, mint szórakoztató,
- a karnevál után keresztül autóztunk egy negyed Brazílián egészen a főrávosig, Brazíliavárosig,
- a végén pedig, indulás előtt Rióban pihentünk pár napot
Elöljáróban Brazíliáról
- Brazília hatalmas ország, területe majdnem akkora, mint egész Európa.
- Brazíliában portugálul beszélnek, és míg a spanyolajkúak alapvetően megértik őket, ez fordítva már nem igaz.
- Brazília drága, simán európai, sőt, akár nyugat-európai árak is lehetnek.
- Brazília még dél-amerikai mércével mérve is veszélyes.
- Nem a riói, hanem a salvadori brazília legkedveltebb, leglátogatottabb karneválja.
- Latin-Amerikában ők a kakukktojás, mert míg az összes spanyol ajkú szomszédja azért hasonló, Brazília az Brazília és semmi máshoz nem hasonlítható.
Cover kép credit: Matheus Torrezan
Légy Te az első hozzászóló: