Hong Kong

Hong Kong-ban keveset voltunk, de nagyon megfogott. A nyugati és az ázsiai kultúra optimális keveredése, s az egzotikus táj egyértelmű ok a sikerre. S mindehhez csak 2000 km-t kellett vonatozni.

Hatalmasat aludtunk a vonaton, eddig ez volt a legkényelmesebb. A táj megváltozott, olyan mintha az őserdőben vonatoznánk. Tetszik ez a zöld, mivel eddig csak városokat láttunk, vagy szántóföldeket.

13.25-kor érkeztünk meg a Hung Hom állomásra, ahol a szokásos határprocedúrán átjutva végre Hong Kong talaját érezhettük a lábunk alatt. Az idő förtelmes, kibírhatatlan. Hatalmas a pára, és a meleg, de mindenhol megy a légkondi.

Hong Kongi városkép

Hong Kongi városkép

A város szép, nyugatias, a házak magasak, s mindent felfele vagy lefele építenek. Volt egy ház, ami kb. 20 emeletes volt, s egy lakás szélességű. Olyan volt, mint egy pálcika.

10 perc alatt megtaláltuk a buszunkat, fel is pattantunk a kétemeletes járgányra. A buszok olyanok, mint Angliában, itt is jobb oldalon vezetnek. Amúgy az egész város olyan, mintha Londonban lennénk. Az út 8,9 HKD volt fejenként, s 10 perc alatt átzúztunk az alagúton Hong Kong szigetére.

Közlekedés

Közlekedés

A szállást viszonylag hamar megtaláltuk, az egyik legmenőbb, legforgalmasabb utca sarkán. 252 HKD volt egy kétágyas szoba. A portás jó fej volt, s adott egy saját fürdős szobát, mely 2,5 X 4 (!) méteres volt, fürdővel, WC-vel együtt. :) Amúgy fürdő nem is volt igazán, hanem csak egy tusoló, meg a padlón egy lefolyó.

Hong Kong belvárosa

Hong Kong belvárosa

A Victoria park mellett laktunk, innen kezdtük a városnézést. Egyszerűen gyönyörű, és tiszta. Az emberek sportolnak, tornáznak. Van lábmasszázs út, kövekből kirakva. Ezután kimentünk a Victoria-öbölbe, ahonnan Kowlon látképe tárult elénk. Ez se kutya. Sajnos lemerült a fotógépem, szóval én nem fogok már több képet készíteni.

Én vagyok a legmagasabb

Én vagyok a legmagasabb

Amúgy Hong Kong több szigetből áll, a vonat Kowlon-ra ért be (ez a szárazföld), s a szállás Hong Kong szigetén található. Ez a legfejlettebb rész, az állam központja. Elég nagy a pörgés.

Az egész egy nagy kikötő, új és régi hajók keveredtek. A túlparton hatalmas felhőkarcolók sorakoztak. A nap múlásával bekerültünk a város lényegi részébe: sétálóutcák, felhőkarcolók, gyönyörű fás ligetek, s bár el voltam ájulva a pekingi vezetéstől, ez itt eszméletlen. Mindenhol autók és buszok, kanyarognak a villamosok, s az egész megfejelve egy tökéletes gyalogos közlekedési rendszerrel és táblákkal. Mindenhol hidakon, felüljárókon lehet átkelni, s sok esetben ezek házakat, plázákat kötnek össze (ezekből rengeteg van).

A legfontosabb látnivaló: Viktória-hegy, ezért erre vettük az irányt. Mivel már buszoztunk, ezért a metrót választottuk. MTR a neve, mindenhol jelezve van, s 3-7 HKD-ba kerül.

A föld alatt kiépített rendszerük is eszméletlen. A metró előtt üvegfal van, s csak a szerelvény ajtajával együtt nyílik ki. Átjárható az egész vonat, mint a kombínók. Szóval sötétedésre értünk a Central Stationhoz, s 10 perc alatt megtaláltuk a Peak Tram-et. Ez egy hegyi vasút, mely oda-vissza 33 HKD/fő, s felvisz a kilátóba. A mögöttünk ülők a pesti fogaskerekű vasúthoz hasonlították. Felértünk a hegyre, ahol a Peak Tower található. Ez egy hét emeletes népbutítás, de a tetején ott van a kilátó. Először, mikor felmentünk, az orrunkig se láttunk, mert mindent köd borított. Hát kicsit se lettünk idegesek, de fél óra múlva elénk tárult a látvány.

Kilátás a Victoria kilátóról

Kilátás a Victoria kilátóról

Ilyet még nem láttam, s ekkor kezdett megfogalmazódni bennem: Hong Kong a kedvenc városom. Kb. 1-1,5 órát töltöttünk a kilátóban, nem tudtunk betelni a látnivalókkal. A levonatozás után körülnéztünk még a környéken éjszaka.

Éjszakai városkép Hong Kongban

Éjszakai városkép Hong Kongban

Az eső miatt lepakoltunk a szobába. Amúgy szinte egész nap esett az eső, s nedves volt a levegő. Európainak kibírhatatlan. Beugrottunk 1-2 helyi piacra, de nem vettünk semmit.

Na, innentől fotógép nélkül indultunk el. A sziget középső részét teljesen bejártuk, a megéhezve beültünk egy original kínai étterembe. Rendeltünk valamit -már ez is nehezen ment- aztán kihoztak valamit. Először is kaptunk teát, mely íztelen volt, majd tíz perc múlva elénk rakták a kaját. Háááát – érdekes volt. Csípős, hideg spagetti volt az enyém, a Sibié hányingerkeltően algás, gumigombócos extra csípős leves-szerű folyadék. Összesen fizettünk érte 63 HKD-t, de felejtős volt. Meg se bírtuk enni, szóval innen gyorsan leléptünk, hogy keressünk valami jó kocsmát. Egy sikátorba be is tértünk, s bevertünk egy sört fejenként, s elkértek 50 HKD-t (csak emlékeztetésképp, Pekingben 6 yuanért ittunk, egy 1-1-ben váltják). A hely egy sikátor szélén volt, de a túloldalon valami nagyon menő bárépület lehetett, mivel folyamatosan érkeztek a taxik, s hozták az elegáns kínaiakat. Amúgy ez a másik, amiért szeretem ezt a várost. Pekinggel ellentétben itt igenis van éjszakai élet, s mindenki elegáns, vagy legalábbis különleges. 1-2 órát ültünk a sör fölött, közben néztük az áradó tömeget. Nagyon élveztük, hazafele beugrottunk még egy sörért a Seven Eleven-be, aztán nyomás haza. Megszerettem ezt a helyet, s remélem a holnapi nap is ilyen jól telik.

2.nap

Reggel 8-kor keltünk ki az ágyból, hogy a déli kicsekkolás után már mehessünk a reptérre. Még egyet elmentünk sétálni, s nézegetni. A boltok nagy része zárva volt, sok 12-22-között van nyitva. Találtunk egy utat, ahol mindenféle autókereskedés volt, amit el lehet képzelni. Még a felső kategóriás cégek is képviseltették magukat, szóval volt itt Porsche, meg Lamborghini is. Iszonyat meleg volt megint, s feltűnt valami: senki nem előzött meg minket az egész nyaralás alatt, sőt jóval lassabbak az emberek. Az átlagnál kétszer gyorsabban mentünk. A magyar rohanós tempó itt nem működik.

Mindent büntetnek: köpködés, szemetelés, állatok etetése.

11.30-ra visszaértünk a motelba, s egy gyors fürdés után nagy nehezen megtaláltuk a 12.25-ös reptéri buszt (A11), s felpattantunk rá 40 HKD-ért fejenként. Az út 40 percig tartott, s átutaztuk a fél várost. Nagyon szép hely, mindenféle része van: felhőkarcolók, régi kopott kikötő, modern rakodópart, zöldövezet, hegyek, folyópart, óriási hidak, elit környékek. S mindent folyamatosan fejlesztenek, látszik a haladás.

A reptéren egyből becsekkoltunk, s elmentünk kajálni a maradék pénzünkből. Összesen Hong Kong-on 45 USD-t költöttünk fejenként. Ez közel 340 HKD, ebből 130 a szállásra, 100 a kajára, 70 az utazásra, maradék a kajára ment el. A reptéren semmi különös nem volt, olyan, mint az összes többi.

Az EVA Air 16.50-es járata 40 percet késett. A gép nagy Boeing volt, s érdekes módon a szárny elé ültettek. A gépnek ezen a részén még sosem utaztam, s tudomásom szerint ez az első osztály. Na, ennek megfelelően óriási székek voltak, lábtartóval, kis tévével. Az egészet az amerikai szupervasutakhoz tudnám hasonlítani, az volt hasonlóan pozitív meglepetés. A repcsi 11-12 000 méteren repült, az össz-táv kb. 530 mérföld. Adtak kaját, valami rizses-zöldséges húst, finom volt (a Lufthansa hasonló távra egy chipset, vagy egy kis szendvicset adott). Megint kitöltettek velünk valami papírt, szinte már vártam.

A leszállás laza volt, a Taipei látképe óriási, főleg mivel már sötétedés után értünk be. Ezzel búcsút vettünk Kínától, s Tajvan-ra kerültünk. Ez volt június 13-án, szerdán.

A sorozat további cikkei:

  1. Előkészületek, repülőjegy, vonatjegy és vízumok beszerzése
  2. Érkezés Moszkvába, városnézés
  3. Transzszibériai vasút 1. rész
  4. Transzszibériai vasút 2. rész, érkezés Kínába
  5. Peking, a Tiltott város
  6. Peking, Kínai nagyfal, Nyári palota
  7. Peking városnézés, gasztronómia
  8. Hong Kong
  9. Taiwan, Taipei 1. rész
  10. Taiwan, Taipei 2. rész
  11. Élet Los Angelesben 1. rész
  12. Élet Los Angelesben 2. rész
  13. Sivatag és Las Vegas
  14. Carson City és Sacramento, californiai bortúra
  15. San Francisco és a Highway 1
  16. Írország, Dublin 1. rész
  17. Írország, Dublin 2. rész

Hozzászólások:

  • Zágon Andrea szólt hozzá:

    köszönöm kedves Peti a nagyon élvezetes beszámolót! Egy szuszra végigolvastam az egészet, pedig már régen aludnom kéne! 36 éves kétgyerekes anyaként kedvet kaptam a túrátokhoz (csak én megállnék Pekingben), olyannyira, hogy tegnap erről is álmodtam. Egszóval köszönöm és BOLDOG ÚJÉVET (ma van pont 2009.utolsó napja!!!)!!! Üdvözlettel, Andi

  • kása sándor szólt hozzá:

    2011 transszibériai vasút. akit érdekel jöjjön. 06 30 348 48 92.

  • Éva szólt hozzá:

    Csodálatos az egyik képetek amit feltettetek.A felhőkarcolók,az ég…..Valakinek ezek a képek jelentik az utazást.Ü:É

  • Éva szólt hozzá:

    Köszi a beszámolót, hasznos lesz majd,mert oda készülünk.

  • Attila szólt hozzá:

    Köszönöm a csodás utileirást!
    Egy vakember.

Szólj hozzá Te is!

Az e-mail címed nem fog sehol publikusan megjelenni.