utazgatok.hu

Nyári hobbi – a szörfözés: Az egyik munkatársam Hawaii-ról volt, s rávett, hogy minden héten menjünk le Huntington Beach-re. Ez a strand az egyik legjobb szörfspot Amerikában, s eléggé híres. Itt volt többek között a US Open egyik állomása, s a következő is itt lesz.

Na, szörfözni szerintem iszonyat nehéz, a snowboardozáshoz tudnám hasonlítani, de itt nem fix a pálya. A hullám össze-vissza jön, s mindig máshol csap le. Így az egyik legnehezebb az egészben: elkapni a hullámot a megfelelő módon. Ha ez sikerül, akkor meg lehet próbálni felállni, kanyarodni. Tehát az első pár alkalommal csak szenvedtünk, és ismerkedtünk a sportággal. Ja, és gyakoroltuk az esést, ahogy azt tanította nekünk a mester. Nagyon elfáradtunk, mert a felvonókat valahogy nem találtuk meg, s mindig be kellett evezni. Újra és újra. A deszkát egy vaxréteg borítja a csúszásgátlás érdekében, s ez eléggé tönkre tette a hasunkat. El is vesztettem pár anyajegyet.

Hétről-hétre egyre jobban ment, néha már fel is tudtam állni a deszkán, ami elég nagy szó. De sajnálatos módon sérülést szenvedtem. Amikor jöttem kifelé, az egyik hullám felvágott, lenyomott a fenékre, s megvágott valami kő. Elég keményen nézett ki. Nem mentem el aznap a dokihoz, csak az életmentővel köttettem be, de másnap muszáj volt. Az orvos szerint össze kellett volna varrni, de már túl késő volt, ezért csak kitisztították a sebet, én meg majdnem beledöglöttem a fájdalomba. 2 hét szörf nélkül, és egy 600 $-os számla. Amúgy az életmentőkről éppen egy sorozatot forgattak, a sebem bekötését is felvették, s utána interjút csináltak velem. Ami vicces az egészben, hogy kitöltettek velem egy papírt, hogy hozzájárulok a felvételek leadásához, de mivel a parton senkinél sincs irat, a bediktálásos módszert alkalmazták. Na, a nevemet, meg hogy Hungary még elég könnyű volt lebetűzni, de amikor Zalaegerszegre került a sor… hát akadtak problémák.

Párszor még voltunk lent ezen a parton, de egyszer elmentünk egy még királyabb helyre. San Onofre Surf Beach -nek hívják, s neve is sejteti, hogy miről híres.

Az Államokban ugyebár nem lehet közterületen inni, kivéve pár hely, mint ez is. Oda lehet állni kocsival az óceánhoz, mindenki grillezik, söröz, és persze szörfözik! Verőfényes napsütés, tökéletes hullámok, kellemes vízhőmérséklet, s gyönyörű lányok Itt sikerült végre rendesen szörföznöm, mely felejthetetlen élményt nyújtott!

Ja, a lányok: Hát sok dolgot hallottam én is arról, hogy milyenek az amerikaiak. Mint mindenhol, itt se 150 kiló az összes…

Városnézés:

Los Angelesben, és az egész nyugati parton végtelen számú, kötelező látnivaló van. 2006-ban már voltunk itt 2 hetet Ildivel, de még az idei év után se mondhatnám, hogy láttam mindent. Hollywoodban többször voltunk, megnéztük a csillagokat, a Chinese Theatre-t, meg a környéket.

Elég feelinges autókázni a Sunset-en vagy éppen a Hollywood Blvd-on, átruccanni Beverly Hills-be, felkanyarogni a Mulholland Drive-ra az éjszakai látképért. S mindez körülvéve a hihetetlen csillogással, limuzinokkal, hatalmas házakkal, pénzszórással.

Na, azért ez nem a mi világunk, meg a túlzottan felkapott turista-helyeket se szeretjük, ezért megpróbáltunk feljutni a Hollywood jelhez. Szerencsére rábukkantunk egy kis ösvényre, meg egy helyi alakra, aki felvitt minket egy eldugott kilátóhelyre, meg megmutatta Batman barlangját (valamelyik filmet ott forgatták).
A parti városok legtöbbjét végigjártuk: óceán, homokos strand, életmentők, hotelok, szépen barnult lányok. Mindegyik kicsit más: gazdag, szegény, koszos, sportos, fejlett, vagy éppen közkedvelt. Nekem ezek a részek tetszettek a legjobban. Maga a belváros az, ami a képeslapokon leginkább látható, ott vannak a felhőkarcolók, meg az üzleti negyed, és itt található a Staples Center, ahol egyszer kimentünk egy WNBA meccsre. A hangulat nagyon jó volt, egy igazi show-t csináltak az egészből. Ja, és hosszabbítás is volt. Ekkor már itt játszott Vicky Johnson, aki előtte Pécsen volt, s elküldték. Ezen a meccsen ő lett az MVP. Na, itt tart a magyar női kosárlabda!

A városrészek nagyon változatosak. Némelyik hihetetlen gazdag, aztán egyből mellette a gettó. Például Compton . Ezen csak átmetróztunk, de elég volt a látvány. Mindenhol feketék, lepukkant házak – szinte az orosz világban éreztem magam. Ez az egyik legveszélyesebb városrész az egész Egyesült Államokban. A mi részünk jó volt, több vidámpark is volt a környéken, s főleg fehérek, meg mexikóiak lakták. (Meg is volt a kedvenc mexikói éttermünk, ahova rendszeresen jártunk. Nekem eléggé bejött a kajájuk.) De ami tuti, hogy nem lehet autó nélkül élni, mert simán lehet autózni 15 – 20 mérföldet városon belül, s a tömegközlekedés szánalmas. Az autópálya-rendszer, mely átszövi az egészet, jól kiépített és használható.

A nyaralás előkészítése:

Túlzásba itt sem estünk: kisakkoztuk, hogy két hétre bérelünk kocsit, meg hogy keletre indulunk. Aztán ameddig eljutunk, ott kiveszünk valami szobát, meg megnézünk mindent, amire lehetőségünk van. Tavaly voltunk túrázni, megnéztünk pár gyönyörű természeti képződményt, ezért idén inkább a civilizáció építményeire helyeztük a hangsúlyt.

Ja, az indulás előtti napon eldöntöttem, hogy nem haza megyek, hanem szerencsét próbálok még Dublinban is. Úgyis olcsóbb a repjegy Írországba.

Hétvégén még dolgoztunk kicsit, hétfő reggel elmentem a kocsiért, ami egy 2007-es Chevi , mely közel 700 $ volt két hétre. Vicces, mert itt is lehet alkudni, az eredeti ár feléért meg lehet kapni a verdát.

Bezúztunk a Food4Less-be, bevásároltunk, és készen álltunk az indulásra!