Skandinávia gyönyörű, és lépten nyomon azt hallani, hogy mennyire szuper lehet ezekben az északi országokban élni. Hatalmas hegyek, északi fény és még a Télapó is itt lakik. Amikor megláttam a Ryanair akcióját Finnországba, azt hittem életem legjobb akcióját fogtam ki; csak később jöttem rá, hogy nem is lőhettem volna jobban mellé.
Utazás kisgyerekkel: kisfiammal Tampere-ben
Leginkább az volt a baj, hogy nem Norvégiába, hanem Finnországba foglaltunk, ami – mint kiderült – közel se olyan szépséges, mint skandináv társai. Először is megosztanám a saját tapasztalataimat, mert bár jól éreztük magunkat, Finnország nem az a hely, amit vártunk:
- A legtöbb ember néhány specifikus dolog miatt jön ide. Ilyen például a Télapó, vagy Lappföld. Emiatt szerintem csak télen érdemes ide jönni, mert elég illúzióromboló egy nyári Mikulás. Ezzel viszont az a baj, hogy decemberben kb. 11-kor kel a nap, és fél2-2 magasságában le is nyugszik, átadva helyét a végtelen hidegnek és sötétségnek.
- Lappföld nagyon északon van. A fővárostól kb. 1000 (!) km-re. Ez kb. egy spontán zürich-i kiutazásnak felel meg, és ember legyen a talpán, aki az egyhetes nyaralásba be akar szuszakolni 1000 km oda, és 1000 km-nyi visszautazást, olyan utakon ahol 70-80-nal lehet haladni. Alternatívaként lehet repülniaz országon belül is, de ez ezért eléggé meg tudja dobni a költségvetést.
- Északi fény: Titkos vágyam volt megnézni és lefotózni az Északi Fényt. Azonban ez nem olyan, mint pl. az Eiffel-torony, ami ott áll egész évben. Ez egy természeti képződmény, melyhez rengeteg dolog szerencsés együttállása szükséges. Persze lehet az esélyeket maximalizálni, de biztosra senki se mehet – aki pedig azt mondja, az hazudik.
- Végtelen természet és csontig hatoló hideg. Aki erre vágyik, annak tényleg Finnország a tökéletes úticél. Itt megtapasztalható az igazi, NYERS természet, minden velejárójával együtt. A napi átlaghőmérséklet bőven 0 fok alatt van télen, és nyáron se megy igazán 20 fok fölé. Ez persze nem akadályozza meg a helyieket, hogy a tengerben kialakított medencékben úszkáljanak, és egy szál fürdőruhában sétálgassanak vissza a szaunáig. Egy dolgot még megjegyeznék: Finnország leginkább lapos: nincsenek normális hegyek, és elég gyengék a sípályák – aki ilyenre vágyik, annak Norvégiába kell mennie.
Fenyőerdővel szegélyezett utak
- Ezer-tó vidéke, horgászás, szaunázás és olvasás a kandalló mellett. Ez az ország igazi arca, és legfőbb értéke. A táj szemet gyönyörködtető, a kristálytiszta tavak egymást érik, s közöttük szűk utacskák kanyarognak. A rönk házak általában magányosan álldogálnak a tóparton, talán pont arra várva, hogy minket melegítsenek át és lássanak vendégül. Egyszerűen imádtam ezt!
Szállásunk Finnországban, az Ezer-tó vidékén
Megérkezés, Tampere és környéke
A fapados járatok Tampere-be érkeznek. Ha a repterekemberek lennének, akkor biztosan ez lenne a legmagányosabb és legszomorúbb egyed a világon. Annyira üres volt az az egyetlen reptéri bolt, amiben se emberek, se termékek nem voltak, hogy elgondolkoztam, veszek valamit csak azért, hogy boldoggá tegyem az eladó nénit.
Tampere reptere
Tömegközlekedés a fővároson kívül lényegében nem létezik, így autót béreltünk, mely közepesen drága, de elég hasznos tud lenni, főleg olyan esetben, amikor az ember a kórházba akar sietni a gyerekével, mert ő fejreesett a reptéren a leszállás után 5 perccel (remek kezdés, mondhatom).
A finn egészségügy jól működik: a kórházba érkezés után pár perccel már a vizsgálóban voltunk, mindenki tökéletesen beszél angolul és még a Google fordítót is bevetették finn-magyar tolmácsként, ha az angollal már nem értek el sikereket. Volt biztosításunk, meg EU-s kártyánk is, de egyiket se kérték, simán megvizsgáltak minket egy sima hagyományos útlevél felmutatásával.
A kezdeti sokk után azért körbe is tudtunk nézni, és rájöttünk, Finnország alapvetően nem egy varázslatos hely. Sokkal inkább gyakorlatias, egyszerű; hétköznapi. Az ország déli régiójának vajmi kevés varázsa van, a kisvárosok tele panelekkel, és sajnos jóval több Subway reklámot láttunk az autópálya mellett, mint rénszarvast.
Városnézés kisgyerekkel Tampere-ben
Vezetés és kultúra
Vezetni nagyon könnyű; mindenki előzékeny, nincsenek dugók, sőt, van olyan, hogy órákig autót se lát az ember. Azonban pont emiatt szörnyen unalmas. A tájban semmi változatosság nincs, fáradtan kanyarognak az utak a végtelen fenyőfa-sorok között. Az emberek is így vezetnek: ha mondjuk 100-zal lehet menni, akkor az összes autó 98 és 102 között döcög. Ez talán jól jellemzi a finnek vérmérsékletét; elég nyersek, direktek, de egyben óvatosak és tartózkodóak is. Nem beszélnek mellé, és ha csöndben vannak akkor nem a beszélgetésünk halt el, hanem egész egyszerűen nincs mit mondaniuk. Egy dolog iránt azonban elkötelezettek: imádják a szaunázást, és tudtommal több szauna van az országban, mint ahány lakos!
Első napra egy 300 km-s szakaszt iktattunk be – és őszintén szólva meg se szokott kottyanni 6-700 km, – de itt, már fél óra vezetés után a kilóméterköveket néztem és egyesével számoltam vissza, hogy mikor érünk már oda. Rengeteg a traffipax, de szerencsére előre kitáblázzák. Egyedül a rénszarvas-veszély jelző táblák láttán dobbant meg a szívem, mert arra számítottam hogy végre kifut elém egy rénszarvas – ahogy utólag olvasgattam, erre leginkább csak Lappföldön kerülhet sor.
Tipikus útszakasz és forgalom Finnországban
Párszor megálltunk pihenni, inni egy kávét és kicsit szabadon engedni a kisfiamat a gyerekülés szorításából. Az egyik ilyen kis étteremben vettem észre, hogy a kávézó alatt még szauna is van!
Szauna az útszéli kávézóban
Tipp: Mi mindenhol automatánál tudtunk csak tankolni, és ezek a gépeknél előre kell fizetni, ráadásul kerek összeget. Ez egészen addig okés, amíg nem akar az ember tele tankolni, de ha netán elszámolod magad egyszerűen a gép nem ad vissza pénzt. Érdemes ezt elkerülni.
Tipp: nagyon drága a parkolás Helsinkiben. Naponta akár 30-40 EUR-t is elkérhetnek, így ezt érdemes figyelembe venni a szállásfoglalásnál. Viszont a Katajanokka félszigeten, a hadihajók mellett van egy ingyenes parkoló
Egy csomó fura táblával találkoztunk, és bármennyire van finn-magyar nyelvrokonság, gyakorlatilag semmit se értettünk ezekből a táblákból. A rénszarvas-jelző tábla mellett, az alábbi fakivágás-veszélyjelző táblával találkoztunk sokszor. Nem is meglepő ez Finnországban annyira:)
Fakitermelés jelző tábla Finnországban
Borítókép forrása: internet
Hozzászólások:
Hol és milyen ruhákat eŕdemes venni? Köszönóm
Kedves István. Ha az ottani vásárlásra gondolsz, én úgy gondolom Finnország elég drága. Ha arra gondolsz, hogy milyen ruhát érdemes vinni, akkor az annak a függvénye, hogy mikor mennétek, és mit csinálnátok. Mi vittünk kabátot és túracuccot is, mert ősszel elég hideg volt, és sokat voltunk szabadban. jó utat
Egy finn embernek, ne mondd, hogy Skandinávia része Finnorszag, mert soha többet nem áll veled szoba.
Nagyokat néztem az íráson, én teljesen máshogy látom itt élve az egész országot és a látnivalókat. Remélem máshol jobb tapasztalataid lesznek.
Miért? Finnország nem része Skandináviának?? :O Földrajz órán pedig úgy tanították.
Ez szerintem természetes, egy országban élve nyilván más benyomásai vannak az embernek, ezzel szerintem semmi baj nincs.
Én augusztusban jártam Finnországban, és el voltam ragadtatva a természettől, a teljesen más égbolttól, a pontos vonatoktól, tisztaságtól, a szellős városoktól és a finn építészetről. 25° meleg volt és a tavak nem voltak hidegek, ahol szaunázás után fürödtünk. Kb. 22-23 fokos lehetett. Az biztos, hogy a nyár gyönyörű Finnországban. Azóta, több mint 20 éve csak májusban vagy szeptemberben utazgatok bárhova, nem kívánok hőségben természetet és városokat járni.
Szólj hozzá Te is!