utazgatok.hu

“Emlékeket gyűjts, ne tárgyakat!” – szól az általam is oly sokszor hangoztatott utazásra inspiráló felszólítás.

Igazi jelentésével nem is érthetnék jobban egyet. Mégis, ha ellentmondásos, ha nem, vannak bizonyos tárgyak, amiket én pont, hogy utazás közben gyűjtögetek. Bár annyi szóljon a mentségemre, hogy ezek a tárgyak számomra emlékek. Tárgyi dolgok, de főleg emlékek.

Söröskupakok

A söröskupak gyűjtés nálam egyáltalán nem egy tudatos dolognak indult. Utazás közben, amikor egyszer-egyszer nagy ritkán kezembe akadt egy tetszetősebb mintájú kupak és nem volt szívem kidobni, akkor azt egyszerűen csak zsebre vágtam. Máskor a sör különlegessége miatt gondoltam azt, hogy valami emlék kellene onnan, és jobb híján a kupak volt kéznél és azt hoztam el.
Akkor még fogalmam se volt, hogy mi lesz velük. Sőt, abban sem voltam biztos, hogy egyáltalán megtartom őket. Ma már viszont nagyon hálás vagyok, hogy így tettem, és hogy azok a kupakok már a hűtom falán díszeleghetnek.

Ha kiváncsi vagy, hogy hogy kerültek a hűtőre, olvasd el a DIY – Készíts magadnak hűtőmágnest söröskupakokból cikket.

Sörös címkék

Egy-két megmentett söröskupak után már külön figyeltem a sörök kinézetét és többször sajnálattal állapítottam meg, hogy egy igen jól kinéző, tetszetős cimkéjű sörnek mennyire semmitmondó a kupakja. Ekkor jött az ötlet, hogy hát ha nincs kupak, akkor miért nem hozom el a cimkéjét.
A mai napig emlékszem a leges legelső ilyen cimkére. Egy Antarctica nevű sör volt, amit az Amazonasz folyó partján szolgáltak fel és annyira megtetszett a neve és a két pingvin a cimkéjén, meg, hogy ők “mit” is keresnek ott az Amazonas partján egy sörön, hogy egyből lekapartam.

A sörös címkék története viszont itt még nem ér véget, mert az számomra igazi értékké akkor vált, amikor a következő gondolat beötlött.
Adott a szituáció, hogy ott sörözök valakivel a világ másik felén, akivel – ha még jó bartom is – valószínű nem fogunk sokszor találkozni az életben. A sör ott másodlagos dolog, ami igazán fontos, az a sörözés, az együtt tölött idő és annak az emléke. És ez az, amit igazán szeretnék megőrizni. Tehát ott vagyunk mi, egy lekapart, vagy leáztatott sörös címke üres hátlappal. Logikus az ötlet, hogy az az üres hátlap fogja az emléket írásban megőrizni. Egy dátum, egy helyszín, pár gondolat, kinek mi jut eszébe, aláírás és már kész is az életre szóló emlék.

Söralátétek

A sörös címke ötletemet annyira jónak találtam, hogy a későbbi ilyen alkalmakkor, már a sör kiérkezésekor azt néztem, hogy azt majd le lehet-e kaparni vagy áztatni. Nem egyszer volt olyan, hogy a bár vagy söröző pincére tett szivességet azzal, hogy ő áztatta le nekem a címkét hátul a konyhában. Volt viszont jó pár alkalom, amikor az vagy nem jött le, vagy nem is papírból volt. Viszont a közös sörözés emlékét továbbra is meg szerettem volna őrizni valamilyen pár soros üzenet formájában, így kézenfekvő ötletként maradt a söralátét.

Mára mindkettőből van vagy egy-egy tucat. Majd öreg koromba olvasgathatom őket a kandalló előtt a hintaszékben ülve.

A legkisebb címletű papírpénz

A papírpénz gyűjtésének nincs semmilyen különlegesebb története. Ahol megfordulok mindig elteszem a kezembe kerülő legelső legkisebb címletet. Utána azt maximum akkor cserélem le, ha kezembe kerül egy nála kisebb címletű vagy jobb minőségű bankjegy.

Hűtőmágnes

És persze az elengedhetetlen hűtőmágnesek, amiket a leges legelső utam óta keresek, nézek és veszek. Mára talán csak lelkesedésem esett vissza úgy, hogy már csak akkor veszek, ha tényleg látok egy nekem igazán tetszőt, korábban meg, mindenképpen vettem egyet, mert ha már ott vagyok…
Hogy miért ilyen népszerűek, az teljesen egyértelmű. Kicsik, könnyű cipelni őket, tökéletes ajándék családnak, barátoknak, sőt még magadnak is. Jól néznek ki a hűtőn, feldobják a konyhát és relatíve olcsók is. Bár futottam már bele egy-két helyen olyan árakba (pl.: London), hogy azt mondtam, hogy nem.

A másik kicsit lehangoló dolog velük kapcsolatban, amikor két pontosan ugyan olyan hűtőmágnest látsz a világ két távoli pontján, amin csak a felirat más. Ilyenkor rájössz, hogy mindegyik ugyis csak Kínában készül, és amit te, az adott helyet szimbolizálónak gondolsz, az csak egy miinta, amit a valóságban több helyen is árulnak a világban.

Gyufásdoboz gyűjtés mások örömére

Gyufásdobozokat gyűjteni egészen addig nem érdekelt, amíg egyik nap kaptam egy szívhez szóló levelet egy kedves olvasónktól. Egy mondat István leveléből:

Egyetlen hobbim, amivel megszínesíthetem hétköznapjaimat, a gyufák és egyéb reklám termékek gyűjtése. Így járom körül a “világot”.

István arra kért, ha van bármilyen, más országból származó, felesleges gyufás dobozom, azt ő szívesen fogadná.
A levél elovlasása után még aznap megnéztem és szerencsére találtam is négy külföldi gyufásdobozt, amit Istvánnak el is küldtem.

Ha neked is van otthon hasonló, felesleges gyufásdobozod, amit elküldenél Istvánnak, írj és megadom pontos levelési címét, ahova te is elküldheted őket.

És végül, kiváncsi lennék, hogy ti milyen tárgyakat gyűjtetek utazás közben?