Külföldi munkavállalás – avagy merre hogyan és főleg miért!? – 2.rész

Az előző cikkben körbejártam Észak és Dél-Amerikát, valamint Ázsiát, alább pedig folytatom a világ többi részével.

Ázsiai iroda - megérkezés

Európa

Természetesen ide a legkönnyebb kijutni – egy fapados járattal pár tízezer forintért már ott lehetsz gyakorlatilag akárhol. Szinte bárki talál valami közeli ismerőst, ahol el lehet lenni pár hétig, de talán túl nagy titkot nem árulok el: ezek az országok inkább a közelség, minthogy a szuper kereset miatt vonzóak.
Az angol és ír szigetek eléggé egy kaptafára valók. Bejutni könnyű, de beilleszkedni legálisan már sok buktatót hordoz magában.

Először is kezdjük a munka – bankkártya – munkavállalási „hármassal”, mellyel minden megvan, és nélküle semmi.

Ahhoz, hogy az ember dolgozhasson, munkavállalási engedély kell, mely minden EU állampolgárnak alanyi jogon jár. Azonban van egy feltétele: legyen szállásod, vagyis „proof of address” – gyakorlatilag egy papír, ami igazolja azt, hogy te laksz valahol. Lakást akkor adnak ki, ha van bankkártyád, míg számlát akkor nyithatsz, ha már laksz valahol, vagy dolgozol. Szóval, a kör bezárult, s ennyi. Meg vagyunk lőve a szabad munkaerőpiaccal, ha nem tudunk papírokat kapni a bürokrácia miatt. Persze végtelen mennyiségű susmus van mindenütt, lakások, ahol 30-40 ember is be van jelentve, kamu munkahelyek és emiatt papírok tömkelege. Ennek ellenére eléggé le tudja törni a kezdeti lelkesedést, ha nincsenek rendben a papírok.

Ha ezen túlverekedtük magunkat, akkor már jöhet az igazi öröm, végre munkakeresés!
Az angol nyelvű országokban nem új keletű a bevándorló munkaerő, mindenütt lengyelek, pakisztániak, vagy indiaiak dolgoznak, s nem fogják kirúgni őket a kedvedért. S mint minden nemzet, ha üresedés van, a sajátját nyomatja. Ennek ellenére lehet munkát találni, én is találtam egy hét alatt, 3(!)-at is.

Több faktora is van a munkatalálásnak, akár csak itthon, így pl. igen csak szükséges a jó kiállás, talpraesettség, bátorság. Európában sokat számít az önéletrajz – érdemes dolgozni rajta, s talán belefér 1-2 lódítás is. Természetesen a nagyvárosokban, mint London vagy Dublin sokkal könnyebb munkát találni, így ajánlott itt kezdeni.

Nagyon számít, hogy mikor kezdi az ember a munkakeresést, amire sokan nem gondolnak. Például nyáron, és karácsony körül pang a munkaerőpiac az irodákban, de pörög a szolgáltató szektor. Szintén tévhitben él az, aki angol nyelvtudás nélkül próbálkozik. Esélytelen, és teljesen felesleges. Inkább ajánlanám az ügynökségeket, melyek ebben az esetben is tudnak segíteni, és jó esetben bejuttatnak egy nyelvtanfolyamra. A CV-szórás és az agency kombinácója előbb-utóbb eredményes lesz.

Repülés a munkahelyre

Ha mindezen túl vagy, találtál munkahelyet, és esetleg már meg is kaptad az első fizetést, akkor innentől indul a várva várt élet: bulik és vásárlás minden szabadnapon. Nagyvárosokban készülj fel a sok utazásra, mert a belvárosban szinte lehetetlen olcsó szállást találni.
Konkrét munkalehetőség nélkül én azonban eléggé átgondolnám a kiutazást, mivel simán elmehet akár 6-8 hónap is a munkakeresésre. Az irodai munkáknál még inkább érvényesül a helyiek prioritása, s a legrosszabb, hogy a legtöbb helyen csak helyi diplomát, vagy munkatapasztalatot fogadnak el. A barátnőmnek magyar egyetemi diplomája volt, dolgozott Németországban és Amerikában is, viszont ez senkit se érdekelt: csak azt nézték, hogy mit csinált korábban a UK-ban.

Skóciai céges rendezvény

A legoptimálisabb megoldás – szerintem – Magyarországon kezdeni egy nemzetközi cégnél, ahol az ember belekóstolhat a nemzetközi munkakörnyezetbe, és onnan a cég segítségével ki lehet jutni külföldi leányvállalatokhoz. S ezzel az előbb leírtak nagy része meg van oldva, nincs macera a papírokkal, a lakással, kezdeti szenvedéssel, hanem tényleg szakmai előrelépést jelent a külföldi kiküldetés, mely után a magyar cégcsoportnál is újabb ajtók nyílnak meg.

London tipikusan az a város, amit elkerülnék (a jelenlegi gazdasági helyzet erre rátesz egy lapáttal). Nagyon drága, borzalmasan nagy, és rengeteg másik nációval kell az embernek felvennie a versenyt. Kevesen tudnak itt saját lakást megfizetni, és összességében nagyon extra fizetést kell ahhoz kapni, hogy pozitívan zárja az ember az évet. Több olyan ismerősöm is van, aki kapott volna munkát itt, de kiszámolta és anyagilag jobban jött ki, ha itthon maradt.

Mennyit lehet félretenni Londonban egy év alatt?

Skócia – mely ugyanúgy Nagy-Britannia része – Anglia felett található, s hatalmas meglepetés volt számomra. Sokkal barátságosabb, mint a déli szomszéd, hihetetlenül gyönyörű és lényegesen olcsóbb is, mint a többi régió. Én több mint két évet töltöttem itt.

Mennyit lehet félretenni Skóciában egy év alatt?

Előbb-utóbb minden ismerősöm bejutott a megfelelő szakmai környezetbe, de fel kell készülni arra, hogy ez akár 1(!) évig is eltarthat, ez idő alatt pedig élni kell valamiből. Persze a helyiek néha itt is érzékeltetik velünk, hogy nem ott születtünk, de hát hol nem… Egyszer elmentünk egy Stand-up comedy-re Glasgow-ban, s szóba elegyedtünk az asztaltársasággal, kiderült, hogy az XY multinál dolgozom, s erre jött a számukra egyértelmű kérdés: és melyik gyárban? – na, hát így vélekednek a „lengyelekről” (ugyanis nekik minden kelet-európai az).

Amszterdam és környéke eléggé felkapott helyszín, és pont ebből jön a hátránya is, vagyis eléggé le lettek nyomva a fizetések. Még éppen ide vonzza az embereket dolgozni, de azért nagy pénzt itt sem lehet már szakítani. Ennek ellenére egy nagyon élhető és szimpatikus város. Egy dologra nagyon érdemes itt figyelni: vannak szakmák, amiket az állam támogat és 30%-os adójóváírást ad; ehhez persze hiányszakmában kell dolgozni. Több ismerősöm dolgozik ezek a környéken, és ha egyszer bekerül valaki egy céghez, akkor onnantól pörög a karrierje.

Mennyit lehet félretenni Hollandiában egy év alatt?

Belgium már egy fokkal jobb, és már eleve többnemzetiségű ország, így elég könnyű beilleszkedni.

Megérkezés Belgiumba

Szívesen dolgoztam Leuven-ben, bár arra azért kell számítani, hogy itt elég megszokott az ingázás és sokan nem a munkahely közelében laknak. Van, aki naponta 60-80 km-t ingázik az otthona és a cég között.

Mennyit lehet félretenni Belgiumban egy év alatt?

Németország után kutakodva elég nehezen hittem el a számokat, így több különböző helyről is próbáltam informálódni. Ami biztos, hogy nagyon magasak az adók, amik eléggé megvágják a fizut. Annyira, hogy én nem is nagyon tudtam kikalkulálni nyereségesre a jelenlegi életszínvonal feladása nélkül. Akinek ez megy, le a kalappal.

Mennyit lehet félretenni Németországban egy év alatt?

Németország legnagyobb előnye a távolság, autóval 6-8 óra alatt ott van az ember. Elég szép ország is, viszont tuti, hogy meg kell szokni a német életstílust annak, aki ide költözik… aki orvosként érkezik, az azonban tényleg jól tud keresni…

Ausztriát külön nem emelném ki, mert elég hasonló Németországhoz, talán csak annyit, hogy a határmenti településeken élve, hazánkból átjárva, elég jól lehet szakítani.

Csehország egy újabb meglepetés számomra. Legtöbb munka itt is a nagyvárosokban van, de meglepően jól lehet keresni, nem beszélve a távolságról, valamint a finom sörökről. Talán a nyelv okozhatja a legnagyobb problémát, de az biztos, hogy eléggé hasonló, mind tájban, mind építkezésben kis hazánkhoz, valamint sok cég itt rendezte be kelet-európai központját.

Mennyit lehet félretenni Csehországban egy év alatt?

Észak Európában sokan csak angolul – vagy még úgy se – beszélnek, így nem szerencsés mondjuk Dániában kezdeni külföldi karrierünket. Annak ellenére, hogy ezekben az országokban nagyon magas az angolul beszélők aránya megkövetelik a helyi nyelv ismeretét. Ami mellettük szól, hogy talán még nem alakult ki az a negatív kép a kelet-európai bevándorlókról, mint mondjuk Angliában, így nem kell az előítéletektől tartani. Erről a vidékről keveset ismerek, és ennek biztosan oka van: én azt gondolom nem könnyű itt szakmai karriert építeni, és főleg nem könnyű sok pénzt keresni.

Workshop külföldön

Közel-Kelet

Amikor az ember külföldre megy dolgozni, sok minden mentén lehet dönteni. Szóba kerülhet az időjárás, a távolság, a kulturális különbségek, de azért a fizetés még mindig az egyik legfontosabb tényező. Szerintem elmondható, hogy minél nehezebb kijutni egy országba vagy régióba, minél másabb a kultúra és egyben minél jobban szükségük van külföldi szakemberre, annál jobb „csomagot” lehet kiharcolni. A Közel-Kelet pedig ebből a szempontból eléggé nyerő választás lehet…

Egyesült Arab Emírségek, vagy Qatar sok pénzt hoz a házhoz, ha az ember hajlandó egy teljesen más életet élni. Hosszasan sorolhatnám miben más, mint hazánk – vagy Európa –, de talán pont ezért valamivel vonzóvá kell tenni a külföldieknek. S ez a fizetés. Gyakorlatilag egy átlagos fizetésből is milliók maradnak év végén a számládon, nem is beszélve az igazán szerencsésekről, akik még magasabb bért tudtak kiharcolni.

Mennyit lehet félretenni a Közel Keleten egy év alatt?

Azért jól kell tudni választani ebben a régióban, mert vannak gócpontok: lehet, hogy Irán, Irak vagy Palesztína manapság nem a legjobb választás, de azért ott van még Szaúd-Arábia, vagy éppen Omán is. Ez a régió szinte napról napra változik.

Öszefoglalás

Sörözés a dél-afrikai cimborámmal

Miközben írtam a cikket, felidéztem az emlékeimet, körbe kérdezősködtem a haveroknál, utána néztem a neten. Ha az ember tényleg külföldön akar dolgozni, akkor megtalálja a módját, ehhez nem fér kétség. A kérdés, hogy mennyi áldozatot tud vállalni. Minden országban megvannak a buktatók, így mindenképpen ki kell kérni azok véleményét és tanácsát, akik már jártak arrafelé. Interneten vagy személyesen keress? Előbb lakás legyen vagy munka? Melyik szezonban jó nekiindulni? Mennyi pénz kell a kezdéshez? Elfogadott-e az illegális munka? Ez csak néhány kérdés azok közül, amit érdemes tisztázni kiköltözés előtt. Sok sikert, remélem tudtam segíteni.

Légy Te az első hozzászóló:

Az e-mail címed nem fog sehol publikusan megjelenni.