Ragyog a nap, kellemes 30 fok meleg van. Épp szombat dél körül tápászkodsz ki az ágyból a tegnapi buli után, ahol mindenféle nációval együtt örömködtétek végig az éjszakát. Vagy éppen ellenkezőleg: már korán talpon vagy, mert kirándulni viszed a családot a hegyekbe, hogy egy újabb desztinációt vehess le a bakancslistádról. Mindez megszokott, átlagos hétvége. Pénz nem számít, mert a fizetés jó, a munka érdekes. Mindemellett jut idő a barátokra, utazásra és hobbikra… mindenre, ami otthon lehetetlen lett volna. Igen, így él az ember, ha külföldön dolgozik. Vagy talán mégsem mindenki?!
Rengeteg „Hova menjek külföldre dolgozni?”, „Segíts munkát találni Kaliforniában!” típusú kérdést és kérést kapok, így most megpróbálok egy összefoglaló cikket írni.
Személy szerint több évet dolgoztam már különböző országokban, azonban még így sem tiszta, hogy hova érdemes úgy kimenni dolgozni, hogy anyagilag is megérje. A legtöbb internetes összehasonlítás minimálbért hasonlít össze, de mi van, ha tanult, tapasztalt szakember vagy, esetleg az egész családot is vinnéd magaddal. Így is megéri?
Egyre több fiatal gondolkozik azon, hogy külföldön keressen munkát, mert hallott egy ismerős ismerőséről, akinek arany élete van, és sohase akar hazajönni. Támogatom, hogy a fiatalok menjenek nyelvet tanulni, pénzt keresni, de abban is egyet értek, hogy végül mindezt itthon kellene kamatoztatni. Az élet általában sehol sem könnyű, s ezzel el is szeretnék oszlatni minden tévhitet, hogy külföldön ingyen adják a lakást, vagy a sarkon az ember után dobják a frissen sült pizzát, stb. Lehet, hogy könnyebb boldogulni a fizetésből, de ennek sajnos ára van. Hogy micsoda? Ez leginkább az egyéntől függ, de azért vannak visszatérő jelenségek. Sokan vannak, akiknek „arany élete” van, és „megcsinálták a tutit” , gratulálok nekik – ez a cikk azonban elsősorban NEM nekik szól…
Ahelyett, hogy bármilyen politikai vonzata lenne a dolognak, inkább megpróbálok információt szolgáltatni a következőkben.
Szakember vagyok, akit itthon és külföldön is megkeresnek és megfizetnek. Most remek lehetőségem nyílik külföldre menni – megéri-e feladni az itthoni életet (és ezzel együtt valószínűleg a párom munkáját is) azért cserébe, hogy külföldön folytassam a karrieremet? – Közel 200 ország van a világon, és természetesen mindet felsorolni lehetetlen, így a tipikus célpontokat gyűjtöttem össze, valamint pár meglepetés desztinációt is.
Áttekintés, avagy mi alapján számoltam
Bevétel – itthoni referencia
Én a következő magyarországi havi fizetésekből indultam ki. És mielőtt bárki kiakad, ezeket csak összehasonlítás végett használtam – bár elég sokan keresnek a lent említett összegeket, vagy még többet – ezekből azért lehet következtetni, szóval, ha valaki ennél többet, vagy kevesebbet keres, az nyugodtan módosítsa a végső számokat is.
- Alacsony fizetés: nettó 250-300.000 Ft
- Közepes fizetés: nettó 400-450.000 Ft
- Magas fizetés: nettó 600-700.000 Ft
Kiadás – az alábbi költségeket vettem alapul egy 3 fős családra:
Egy átlagos 2 hálószobás fővárosi lakás internettel, saját autóval amit tankolni kell. A család havonta párszor eljár étterembe, néha moziba, szórakozni. Emellett minden hónapban van valami extra kiadás: a gyereknek új ruha, pelenka, stb. Szóval ezek alapján én úgy számoltam, hogy itthon az alacsony fizuból éppen kijön ez a család, míg a magasabb fizetésekből már félre is tud tenni.
Hogyan értelmezd a számokat?
A cikkben szereplő országokra mind kiszámoltam, hogy megéri-e kimenni. Anyagilag. Sok helyen rejtett költségekbe futottam, míg kutatásaim közben találtam olyan helyeket, ahol meglepően sok pénzt lehet félretenni. Hol fogsz lakni? Hajlandó vagy kifizetni közel 1 millió forintot egy lakásért havonta? Milyen iskolába fog járni a gyerek; ingyenes vagy fizetni kell érte? Mennyibe kerül hazajönni, meglátogatni a rokonokat évente akár több alkalommal is? Milyen biztosítást kell kötni az adott országban? És így tovább… Persze a pénz csak egy dolog a sok közül, de én ebben a cikksorozatban pont ez a témakört jártam körül.
Az egyszerűség kedvéért a legtöbb országhoz vagy városhoz csináltam egy infógrafikát, melyben a fent említett magyarországi alacsony, közepes és magas fizetéseket fordítottam le a kinti bérekre, és ezt párosítottam a kiadásokkal ugyanilyen módon. Reményeim szerint ez segít a gyors megértésben.
Külföldi éves megtakarítás – Infógrafika
Ezeket figyelembe véve – saját és barátaim tapasztalatait internetes kutatásaimmal ötvözve – kiszámoltam, hogy évente mennyi pénzt lehet félretenni viszonylag alacsony, közepes vagy éppen kiemelkedően magas fizetéssel. Uccu neki, nézzük először a távolabbi vidékeket!
Ázsia, Ausztrália
Európán kívül alapvetően nehezebb munkát találni, mert nem tud az ember csak úgy átugrani; nincs ott a jó öreg EU, ahol oda megy a magyar dolgozni vágyó, ahova akar, mindössze pár tízezer forintért.
A hihetetlen fejlődésnek ára van, mégpedig az, hogy meg kell fizetni azt, akit ezekbe az országokba be akarnak telepíteni. Sok cégnél jellemző a 2-3 éves kiküldetés, mely mindenkinek megéri. A cég egy európai, tapasztalt szakértőt kihelyez egy új, vagy éppen fejlődő irodájába, míg cserébe a kiküldött világot lát és meggazdagszik. A legnagyobb nehézség a kijutás: sok országba gyakorlatilag be sem teheted a lábadat megfelelő céges háttér nélkül.
Singapore egy igazi gyöngyszem. Talán az egyik legeurópaibb állam a környéken, de mégis remek lehetőség Ázsia felfedezésére. Ha tehetném, én következőnek biztosan ide jönnék pénzt keresni. Nagyon jó fizetéseket adnak, de azért azt is tudni kell, hogy az élet nagyon drága. Óvoda, iskola és lakhatás viszi el a bevétel jelentős részét, szóval, minél több gyereke van az embernek, vagy minél jobb szállást szeretne, annál nagyobb összegről kell lemondani a hónap végén. Rengeteg háznak azonban saját medencéje van, és az év nagy részében süt a nap, szóval, el lehet itt tengetni pár évet:)
Mennyit lehet félretenni Szingapúrban egy év alatt?
Ausztráliában szigorúbb a vízumkontroll, annak ellenére, hogy nagyon sok szakmából hiány van. Sok helyen nyelvvizsgát (IELTS) is kérnek, és keményen büntetik az illegális munkásokat, így nagyon számít, hogy a kb. 150 különböző vízumfajta közül melyikkel indulunk útnak. Anyagilag már nem annyira éri meg ide jönni, mint 10-15 éve és azért azt is érdemes figyelembe venni, hogy a világ másik oldalán van, így elég nehéz hazaugrani egy esküvőre, vagy megkérni a nagyszülőket, hogy vigyázzanak a gyerekekre. De cserébe angol az alapnyelv, és a suli miatt sem kell aggódni.
India, Indonézia, Malajzia, Kína, Fülöp-szigetek: aki az IT területén dolgozik, azokat elég jól megfizetik ezekben az országokban, ami nem csoda, hiszen mind éghajlatilag, mind kulturálisan óriási a különbség Magyarországhoz képest. Több ismerősöm dolgozott ezen országok valamelyikében. Volt, aki legálisan, de volt, aki fél-illegálisan: lényegében európai embert biztosan alkalmaznak, ha másra nem is, legalább nyelvoktatásra.
Mennyit lehet félretenni a fejletlenebb ázsiai országokban egy év alatt?
Ami nagy hátránya ezeknek az országoknak, az az iskolarendszer. Vagy bekerül a gyermek a helyi iskolába, amiről nem sokat lehet tudni, vagy ki kell csengetni a borsos ‘international school’ árát, ami sok esetben a fizetés nagy részét el is viszi. A lakhatás, és kaja viszont olcsó.
Észak-Amerika
A nagy amerikai álom azért hagy némi kívánni valót maga után. Szuper jól lehet itt is élni, többek között amiatt, mert másik kontinens, és itt nem a „koszos” Kelet-Európából vagyunk, ahogy azt sokan pl. Angliában gondolják, hanem a nagy romantikus Európából, ahol – sok amerikai szerint – Amszterdam az Párizs külvárosa.
Elég drága lenne csak úgy átugrani egy hétre, és megnézni mit dob a gép. Komoly vízum-procedúra is van, így általában a bátrabbak, vagy a már munkával rendelkezők vágnak neki ennek az útnak. Pedig a lehetőségek száma itt is végtelen, talán még könnyebb is, mint Európában.
Nincsen semmiféle komolyabb nemzetközi egyezmény a két ország között, így az ember csak magára számíthat. Van pár cég, akik főleg fiatal egyetemistáknak segítenek, vagy posztgraduális képzést / munkát ajánlanak.
Ami biztos: Amerikában a kapcsolatok és a kiállás számít mindenekelőtt, sokkal jobban, mint itthon. Amikor kint éltünk, mi is rengeteg helyen kerestünk munkát, s az adott államtól függött, hogy hol, mit találtunk. Emellett a gazdasági recesszió is keményen odavágott, főleg Kaliforniának. Kezdenek eltűnni az illegális mexikói alkalmazottak, s a helyüket nem a magyarok veszik át. Bizonyos városok visszaestek, s csak az éttermi melók tartják magukat a turisták miatt (mint például Los Angeles), míg bizonyos helyek fellendültek más felhajtó erő hatására (mint pl. San Francisco Silicon Valley miatt). Hogy kicsit tovább bonyolítsam a dolgokat, „LA-ben upper middle class-ben kezdődik és halad lefelé a ranglétrán, SF-ben pedig lower class-tól halad felfelé”.
Érdekes módon, más körülményeket találtam a keleti és a nyugati parton.
Mennyit lehet félretenni Amerika nyugati partján egy év alatt?
Kalifornia még mindig határozottan jobb, mint pl. New York vagy Washington. Inkább a fizukban látszik ez – azért a Szilikon Völgy megtette a hatását, szóval, aki Amerikába vágyik jól fog élni, de azért kösse fel a gatyáját: elég rámenősnek kell lenni ahhoz, hogy sikeres életet építsen fel magának.
Mennyit lehet félretenni Amerika keleti partján egy év alatt?
Canada hideg, sokat esik a hó és sötét van. Mi mással csábítanák ide az embereket – a juharszirup és a hoki kivételével – mint a jó fizetésekkel. Ide se olyan könnyű kikerülni, de ha már kint van az ember, jól lehet élni. Valamint élvezni lehet a gyönyörű hegyeket is. Volt ismerősöm, aki rokonok által jutott ki, és kb. 8 hónapig tartott, amíg olyan munkát talált, amit eredetileg szeretett volna. Ahhoz, hogy valaki ennyi ideig önállóan éljen, mindenféle bevétel nélkül, ahhoz azért elég nagy tőke kell.
Mennyit lehet félretenni Kanadában egy év alatt?
Dél-Amerika
Őszintén szólva, nem nagyon tartom családos úti célnak ezt a régiót, főleg, ha valaki azon vacillál, hogy mondjuk, kimenjen Bécsbe, vagy esetleg Buenos Aires-be. Talán azok fognak ezekbe az országokba menni, akik beleszerelmesedtek a laza életstílusba, vagy a kultúrába. A lényeg, hogy ez a régió azért még mindig elég olcsó, és pont emiatt, szerintem nagy pénzt nem lehet itt szakítani. A multik kevésbé kedvelik ezeket az országokat, így nekik sem lesz felkapott úti cél. Marad az orvostudomány, művészet, vagy mérnöki szakma esetleg.
Példaként vegyük Kolumbiát. Sokáig játszottam a számokkal, amíg pozitívra tudtam kihozni.
Mennyit lehet félretenni Kolumbiában egy év alatt?
Itt is elmondanám, nem feltétlen a kinti élet drága, hanem az, ha az ember a megszokott életszínvonalát szeretné megtartani. Fillérekből meg lehet élni Dél-Amerikában, de mint korábban említettem az a cikk nem a hátizsákos/világjáró/túlélő munkavállalóknak íródott. Az alapfeltevés még mindig az, hogy egy már eddig is jó életszínvonalon élő szakembernek és családjának – az én számításaim alapján – mikor érdemes külföldre menni.
Érdekel a többi ország és más régiók is? Kíváncsi vagy milyen lehetőségek vannak Európában? A cikk-sorozat második részében ezekről is olvashatsz.
Légy Te az első hozzászóló: