Úgy éreztük Quitó-ban mindent megnéztünk, ami minket érdekelt. Ideje volt elhagyni a várost és felfedezni Ecuador természeti kincseit. A Galapagos szigetek, az óceánpart és az Amazonas dzsungel mellett Ecuador híres vulkánjairól is.
Az egész amerikai kontinensen fut végig az ún. Pan-American autópálya, amely Kanadából egészen Chilé-ig fut, csak egy rövid megszakítással Kolumbia és Panama határán. Az északi kontinensen lehet, hogy ez megüti az autópálya színvonalat, de Dél-Amerikában kicsit túlzásnak tűnik annak hívni, de nem is ez a lényeg.
Vulkánok sugárútja
Tehát ennek az útnak az ecuador-i részét hívják a Vulkánok Sugárútjának. Az út két oldalán ugyanis sorban, hatalmas hófedte hegycsúcsok és vulkánok sorakoznak, köztük Ecuador 9 legmagasabb vulkánja is.
Ecuador legfontosabb vulkánjai
Mi ezek közül a Cotopaxi vulkánt választottuk magunknak, ami a világ legmagasabb aktív vulkánja. Utoljára 1975-ben volt minimális aktivitása, mostanában nyugton van. Legnagyobb kitörései a XVIII-XIV. században voltak.
[googlemap src=”http://maps.google.hu/maps?hl=hu&ie=UTF8&ll=-0.799229,-78.828278&spn=0.641261,1.234589&t=h&z=10&output=embed”]
Korábban a Quito-i utazási irodáknál érdeklődve egy egynapos túrát utazással, vezetővel, belépővel fejenként $60-ért ajánlottak (12.000 Ft). Ezt mi kicsit sokalltuk és később a hotelünk recepciósával beszélgetve arra jutottunk, hogy ezt mi meg tudjuk csinálni utazási iroda nélkül is. Odáig el tudunk menni helyi busszal, ott meg majd keresünk valami helyi vezetőt, aki felvisz minket a hegyre.
És tényleg. A busz fejenként 3,5 USD (700 Ft). A sofőrt megkértük, hogy rakjon le minket a nemzeti park leágazójánál. Ahogy leszálltunk egy túravezető már ajánlotta is magát. Az ár 25 USD-ről indult, de lealkudtuk 20 USD-re (4.000 Ft), amihez még hozzá jött a nemzeti park belépő 10 USD (2.000 Ft), de még így is spóroltunk 26,5 USD-t (5.300 Ft) az utazási irodához képest. 
Még mielőtt elindultunk a hegyekbe, reggelizni szerettünk volna egy kiadósat, amire újdonsült vezetőnk ajánlott is egy helyi családi éttermet, ami tényleg pár percre volt. Hát az a fenséges sajt és lekvár, amit ott kaptunk! Azóta is emlegetjük. Lacinak és Vandának annyira ízlett, hogy rögtön be is vásároltak az extra üveg lekvárból. Tényleg, első osztályú reggeli, pont amire szükségünk volt egy ilyen túra előtt.
Aznap elég felhős, ködös időnk volt és ott akkor a hegyekből még semmit sem láttunk. Kicsit aggódtunk is, de mondta Patrició, a túravezető, hogy nem lesz baj. Elindultunk hát a felhőkbe. Kb. fél órát mentünk először a park főbejáratáig és a múzeumig, ahol meséltek nekünk egy kicsit a vulkánokról, hegyekről, nemzeti parkokról. Majd újabb 15-20 perc zötykölődés az első megállópontig. Útközben, ahogy kanyarogtunk a ködös úton, szégyenlős vulkánunk néha-néha előbújt takaró felhője mögül, pár másodperces csodálatos látványt nyújtva nekünk.
Felhők mögött bújkál a Cotopaxi
Út közben a köd teljesen felszállt és mire a megállóponthoz értünk, a Cotopaxi vulkán már teljesen előbújt és hát meg kell mondanom, fantasztikus látványt nyújtott. Nem véletlenül választottuk ezt a vulkánt, egyszerűen tökéletes alakja van.
Túrakocsink
A túravezetőnk és mi
Csapatunk
Innen még kb. 1 órás cikk-cakkozás vezetett fel egészen 4.300 méterig, ahonnan 4.800 méterig gyalogoltunk fel a menedékházig. Ezt a fél km-es szintkülönbséget 45 perc alatt tettük meg, nem mondanám, hogy túlságosan nehéz menet lett volna. Korábban már jártam egy hasonló túrán még Kolumbiában, ahol 5.100 méterig mentünk fel. Na, ott volt hányinger, fáradtság, fejfájás a közel azonos táv megtétele után, de itt semmi. Lehet, hogy ez a 300 méter szintkülönbség olyan sokat számít?
Indulás 4.500 méterről
Indul a mászás
Mászunk a Cotopaxi-n
Az ecuadori Cotopaxi vulkán
Vulkánt mászunk Ecuador-ban
Fenn a menedékháznál kifújtuk magunkat, csináltunk pár képet, majd indultunk is vissza. A lefelé menet nagyon gyorsan ment. Vezetőnket szorosan követve, a laza, porhanyós vulkáni kőzeten ugrálva, kevesebb mint 10 perc alatt vissza is értem a parkolóba, amihez még Patrició is gratulált nekem.
4.800 méteren Ecuadorban
András és az ecuadori táj
Közös fotózás
Az út során megtudtuk, hogy vulkán, egészen a kráterig mászható egy-két napos túra keretében, olyanoknak is, akinek nincs korábbi hegymászó tapasztalata. Az első napi túra – ugyanúgy, mint nekünk is – a menedékházig tart, amelyet egy délutáni felkészítő tréning követ. Majd éjjel 2 órakor indul a csúcstámadás, hogy még aznap kora délutánra vissza is érjen a csapat ismét a menedékházba.
Az élményhez képest az ár elenyésző, 150 USD (30.000 Ft), ami tartalmazza a teljes ellátást, felszerelést és vezetőt. Őszintén szólva nekem ott nagyon megtetszett a dolog. Annyira, hogy már ott elgondolkodtam rajta, hogy bele kellene vágni. A képeket elnézve egy igazi életre szóló élményt szerezhet ott az ember, de sajnos nem igazán volt senki partner ebben. Laciéknál az idő, Chrisnél pedig már nem is tudom milyen tényező szólt közbe. De megígértem magamnak, ha még egyszer Ecuador-ban járok, ide mindenképpen visszatérek.
A nap annyira jól sikerült és annyira kedvet kaptunk a vulkánokhoz, hogy úgy döntöttünk Chrisszel – a korábbi tervvel ellentétben – hogy még nem indulunk vissza Kolumbiába, hanem elmegyünk és megnézünk egy másik vulkánt is. Sajnos ide Laci és Vanda már nem tudtak velünk jönni. Nekik tovább kellett indulni Peru felé. Hajnalban elbúcsúztunk, majd Chrisszel ketten ismét buszra szálltunk Baños városka felé (3 és fél óra, 3,5 USD).
Hozzászólások:
Hát azért ez korántsem a Cotopaxi megmászása. A helyiek úgy járnak a menedékházhoz kirándulni, mint mi a Kékesre. Megfelelő akklimatizációval tényleg meg lehet mászni a hegyet tapasztalat nélkül is, nagy élmény
Szólj hozzá Te is!